Sajnos kicsit elmaradtam a dolgokkal, már ezer éve készülök írni erről a könyvről, amit még karásonyra kaptam, és persze azonnal el is olvastam pár nap alatt.
Rövid tartalom:
A regény egy rövid kis "spoilerrel" indul 1810-ből, Lotti felnőttkorából, majd Jankához megszokott módszerrel visszatérünk a múltba, 1785-be, Zemplén vármegyébe egy főnemesi családhoz, Ághfay báróhoz és fiaihoz. Ághfay Bálint lázadó természetével később kivívja apja ellenszenvét, mivel egy rangon aluli nőt vesz el és bekapcsolódik a Martinovics-féle összesküvésbe, amiért börtönbe zárják és pár év múlva meghal. Bálint kislányát, Lottit apja bebörtönzése és anyja halála után Bálint egyokori tanítója, Mártonfi Lőrinc veszi magához és neveli fel. Lotti mellette kitanulja a kirurgusi mesterséget is, amit azonban nő létére nem végezhet. A végére megtudjuk hogy Lotti nevelője halála után, egyedül is helytáll az életben, kideríti a múlt sötét titkait és megtalálja a szerelmet.
Vélemény:
Ez a könyv egyértelműen más, mint az előző 4 amit Jankától olvastam. Örültem, hogy ez egy másik történelmi korszakban játszódik, a 18. század végén, mert ezekről az időkről eleve kevesebbet tudok, annak ellenére nagyon érdekes dolgok történtek. Főleg a könyv első réze inkább a történelni tényekre alapoz, ami nálam szintén pozitív dolog, hiszen így az ember játszva tanulja a történelmet. Lotti jelleme azért volt szimpatikus, mert végre egy hősnő, aki nem tökéletes, sokkal könnyebb azonosulni vele. Viszont sok szereplőt nem szerettem a könyvben, például Lotti anyját nagyon meg tudtam volna rugdosni, Bálinttal még úgy-ahogy szimpatizáltam, de Mártonfit sem tudtam a szívembe zárni valamiért. Néhány dolog azért sántított nekem a történetben, például hogy Lotti nevelőapja haláláig semmit sem tudott a családjáról - ez azért elég elképzelhetetlen. Persze a végén megtalálja a gazdag rokonokat és megkapja ami jár neki, ezt azért elvárjuk a befejezésben :) A könyv másik érdekessége, hogy mélyen beleássa magát az akkori orvostudományba. Namásmost én eleve irtózoma vértől meg minden ilyesmitől, és hát az akkori orvoslás meg elég fejletlen volt, és mint megtudjuk, elég érdekes módszereket alkalmaztak néha. Szóval ilyenkor erőt vettem az undoromon, és maximum a nekem nagyon nemtetsző részeket átlapoztam...:D Viszont másrészt meg jó dolognak tartom ennek a témának a leírását is.
Ez a könyv egyértelműen más, mint az előző 4 amit Jankától olvastam. Örültem, hogy ez egy másik történelmi korszakban játszódik, a 18. század végén, mert ezekről az időkről eleve kevesebbet tudok, annak ellenére nagyon érdekes dolgok történtek. Főleg a könyv első réze inkább a történelni tényekre alapoz, ami nálam szintén pozitív dolog, hiszen így az ember játszva tanulja a történelmet. Lotti jelleme azért volt szimpatikus, mert végre egy hősnő, aki nem tökéletes, sokkal könnyebb azonosulni vele. Viszont sok szereplőt nem szerettem a könyvben, például Lotti anyját nagyon meg tudtam volna rugdosni, Bálinttal még úgy-ahogy szimpatizáltam, de Mártonfit sem tudtam a szívembe zárni valamiért. Néhány dolog azért sántított nekem a történetben, például hogy Lotti nevelőapja haláláig semmit sem tudott a családjáról - ez azért elég elképzelhetetlen. Persze a végén megtalálja a gazdag rokonokat és megkapja ami jár neki, ezt azért elvárjuk a befejezésben :) A könyv másik érdekessége, hogy mélyen beleássa magát az akkori orvostudományba. Namásmost én eleve irtózoma vértől meg minden ilyesmitől, és hát az akkori orvoslás meg elég fejletlen volt, és mint megtudjuk, elég érdekes módszereket alkalmaztak néha. Szóval ilyenkor erőt vettem az undoromon, és maximum a nekem nagyon nemtetsző részeket átlapoztam...:D Viszont másrészt meg jó dolognak tartom ennek a témának a leírását is.
Lotti a végén megtalálja a szerelmet, ezt kívánjuk is neki, hiszen megérdemli a sok hányattatás után, hogy társra leljen. Móric alakjával kapcsolatban vegyesek az érzelmeim. Szimpatikus a jelleme, de mégsem tudtam "beleszeretni". Nem jelent meg az az érzésem, ami más férfi szereplőknél szokott, egyszerűen "nem jött át" az egész kapcsolatuk, valahogy nem tudtam azonosulni vele. Talán jobban tetszett volna, ha nemcsak "hirtelen" szeretnek egymásba, hanem már korábban jelzi az írónő az érzéseiket, mert nekem kicsit úgy jött le, hogy ha nincs Tóni, jó a Móric is. Ez az én kis észrevételem, mert valamit muszáj megkritizálnom :)
Visszatérve a történelemhez, nagyon szívesen olvastam a Jakobinus mozgalomról, a szabadkőműves páholyokról, a korabeli viszonyokról (eszembe sem jutott volna például, hogy akkoriban még nem volt állandó híd a Dunán, pedig logikus, ha kicsit gondolkodik az ember).
Összegzés:
Szerettem a könyvet a történelmi háttér miatt és a szereplők tökéletlensége miatt is, ami sokkal emberibbé tette a regényt még a mesés fordulatok ellenére is :) Viszont volt pár szereplő, akiket nem szerettem. Ez az első saját Fábián Janka könyvenm, szóval "szeretettem várom" a továbbiakat :)
Szerettem a könyvet a történelmi háttér miatt és a szereplők tökéletlensége miatt is, ami sokkal emberibbé tette a regényt még a mesés fordulatok ellenére is :) Viszont volt pár szereplő, akiket nem szerettem. Ez az első saját Fábián Janka könyvenm, szóval "szeretettem várom" a továbbiakat :)
Kinek ajánlom?
Nemcsak a történelem, de a tudományok szerelmeseinek is, hiszen több szempontból is betekintést nyerhetünk a 18. század végébe. Mindenki megtalálhatja benne azt, ami igazán érdekli.
Nemcsak a történelem, de a tudományok szerelmeseinek is, hiszen több szempontból is betekintést nyerhetünk a 18. század végébe. Mindenki megtalálhatja benne azt, ami igazán érdekli.
Értékelés:
10/7,5
LL
Nagyol jol irsz :) nekem a tortenelmi temaju konyvek arra nem jonnek be, ellenben a fantasy.... olyat is szoktal olvasni?
VálaszTörlés